ADOMÁNYOZÁS ››

 

 

Sajtóközlemény

 

Egyéni életút tervezés hajléktalan nőknek az újrakezdéséhez

 

 

Közel 75 millió forintból valósította meg az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország azt a saját finanszírozású beruházást, amely 50 hajléktalan nőnek ad lehetőséget élete újrakezdéséhez, és összesen 200 főnek biztosít minden nap 1 tál meleg ételt és nappali ellátást. Az Új Kezdet Háza női hajléktalan szálló Budapest VI. kerületében nyitotta meg kapuit a segítségre szorulóknak, így még a téli krízis időszak előtt elkezdődhet a helyek feltöltése. Az elsősorban integráló szándékú program azért is kiemelt segítség a hajlék nélkül élő nőknek, mert reagál arra a problémára, hogy országosan kevesebb hajléktalan intézmény van kifejezetten nőknek kialakítva.

 

Bárcsak még egyszer újrakezdhetném….” – sokak életében hangzik el ez a kívánság, de keveseknek lesz lehetősége, ereje önállóan megvalósítani mindezt. Az idén 90 éves Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország új női átmeneti szállója kiemelkedő körülményeket teremtett nehéz sorsú, hajlék nélkül élő nőknek az új kezdethez.

„Hiszünk abban, hogy az emberek alkalmazkodnak a feléjük támasztott pozitív elvárásokhoz, és ha inspiráló körülmények között tölthetik napjaikat, új erőt és lendületet kapnak ahhoz, hogy maguk is elő tudják teremteni önálló életük alapjait. Pontosan egy éve nyitottuk meg hasonló elv mentén férfi hajléktalanszállónkat a VIII. kerületi Dobozi utcában” - mondta el Andrew Morgan őrnagy, az Üdvhadsereg magyarországi szervezetének vezetője. „Az Új Kezdet Háza a hetedik szociális intézmény az országban, melyet egyházunk a rászorulók szolgálatába állít” – tette hozzá a vezető.

 

A női szálló letisztult, egyszerű, de minőségi bútorokkal és kiegészítőkkel berendezett tágas, világos szobákból áll, amelyek közül több kisebb – akár 2-3 ágyas – barátságos, apartman szerű. A belső terek kialakításánál, az egyes tárgyak kiválasztásnál fontos szempont volt – az ablakon lévő függönyöktől az ágyneműhuzatokig -, hogy a szobák olyan ideális alapértékeket, stílust mutassanak meg az intézmény lakói számára, amelyeket majd az önálló életvezetés során tovább tudnak alkalmazni. A két szinten kialakított konyhák korszerű, praktikus berendezését az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága támogatásával alakította ki a szervezet.

 

A most nyíló intézmény komplex rehabilitációs központként működik majd. Szolgáltatásának négy szintje van. A népkonyhán naponta 200 adag meleg étel ingyenes kiosztására van lehetőség, melyet az ott lakókon kívül a kerület rászorulói is igénybe vehetnek. A nappali melegedőben naponta hetvenöten tudnak tisztálkodni, mosni, szociális ügyeket intézni, pihenni, televíziót nézni és újságot olvasni. A szállón két részleg működik. Az átmeneti szállót a novembertől április végéig tartó krízis időszakban 30 fő veheti igénybe havi 15 000 forintért. A rehabilitációs részlegen kínált komplex rehabilitáció célja a testi és lelki felépülés, a munkába visszakerülés, és az önálló élet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges kompetenciák erősítése.

 

Falusi-Tóhné Réz Ibolya, az Új Kezdet Háza női hajléktalanszálló vezetője elmondta, hogy az intézményben eltölthető 3+2 év alatt személyre szabott gondozási terv alapján próbálnak mindent megtenni a hozzájuk kerülő emberek reintegrációjáért. A későbbi önálló élet megalapozásához pedig havonta kötelezően minden lakónak el kell különítenie megtakarítást.

 

 

 

 

 

Az Üdvhadsereg Magyarországról:

Az Üdvhadsereg nemzetközi mozgalom, része az egyetemes keresztyén egyháznak. Üzenete a Biblián alapszik. Tevékenységei között kiemelten fontos szerepet kap a szociális szükségletek kielégítése. Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában William Booth, metodista lelkész alapította. Jelenleg az Üdvhadsereg missziójában több mint 100 ezer alkalmazott a világ 126 országában segít a rászorulóknak. Magyarországon először 1924-ben jelent meg a szervezet, hogy a háború borzalmait követően segítsék az alkoholba és öngyilkosságba menekülő férfiakat, a kenyerüket az utcán kereső nőket, és az elhanyagolt, vagy árva gyerekeket. Az Üdvhadsereg gyülekezetei és szociális intézményei számtalan embernek nyújtottak vigaszt a II. Világháború éveiben, mígnem 1949-ben az akkori politikai hatalom betiltotta működését. A rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra a magyarországi misszió. Jelenleg négy gyülekezet és három szociális intézmény működik Magyarországon az Üdvhadsereg égisze alatt. Hajléktalanoknak kínál testi, lelki táplálékot, fedelet a fejük fölé, a rászorulóknak meleg ételt és ruhát, bántalmazott anyáknak és gyermekeiknek védelmet, az utcán lévő, tanácstalan fiataloknak vasárnapi iskolát.

 


           szépítő füvek

  

üdvhadsereg blogja

Történetünk

Az Üdvhadsereg története Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában alapította William Booth, aki szilárdan hitte, hogy keresztyén szolgálatának szerves része a szociális igazságtalanság és nyomorúság ellen vívott harc. Fiatalemberként zálogkölcsönzőben dolgozott, ahol megismerte a mindennapi létfenntartásért küzdők kilátástalan életét, az ipari forradalom következményeként megjelenő városi munkásság tömeges méretű elszegényedését. Catherine Mumforddal kötött házasságában erős spirituális közösséget alakítottak ki egymással. Mielőtt feleségével megérkezett Londonba, hivatástudattól vezérelve - mint metodista lelkész - prédikációs körutakat szervezett az Egyesült Királyságban. 1865 júniusában London külvárosi negyedében járva Booth felfigyelt néhány keresztyén utcai evangélista szolgálatára. Bűntudatot érzett amiatt, hogy nem tesz meg minden tőle telhetőt a nyomorgó munkásosztály testi-lelki felemelkedéséért. Elkötelezve magát egy kis evangelizáló csoporttal, elindította „hadjáratát” a nyomornegyedben. William Booth megtalálta Istentől rendelt küldetését. Prédikációs és szociális munkája érdekében létrehozta a Kelet-London Keresztyén Missziót, melynek nevét az 1878-ban tartott évi konferenciájukon Üdvhadseregre („The Salvation Army”) változtatták. Az új kezdeményezés katonai terminológiát és egyenruházatot használt a bűnnel szembeni hadviselésben. Mozgalmuk a társadalom megvetésével szembeszállva látványosan növekedett. Booth felismerte, hogy nem elég csupán prédikálni az embereknek, ha azok éhesek és betegek. Népkonyhákat, hajléktalan szállókat, szociális foglalkoztatókat kezdett üzemeltetni, mezőgazdasági tanfolyamokat indított. Felszólította a gyártulajdonosokat emberibb munkakörülmények kialakítására, egészségügyi programjaival a korszerűbb ipari munkaviszonyok megteremtéséért küzdött. Napjainkban Az Üdvhadsereg több mint 100 ezer alkalmazottal a világ 118 országában nyújt naponként testi-lelki segítséget minden rászorulónak.

Az üdvhadsereg története Magyarországon

Hazánkban 1924-ben külföldi tisztek segítségével bontott zászlót az Üdvhadsereg, elsőként Budapesten. A háborútól meggyötört és megcsonkított Magyarországon ekkor hatalmas volt a munkanélküliség, a nyomor, a kétségbeesés. Sok férfi keresett vigaszt az alkoholban, sok nő kereste kenyerét az utcán, s nem kevesen kerestek kiutat az öngyilkosságban. Nagy szükség volt tehát az Üdvhadsereg lélekmentő és nyomorenyhítő munkájára, amely hamarosan több városunkban is szárba szökkent és kivirágzott. Munkájuk nyomán 1945-ig szerte az országban harminc segítő központ jött létre, amelyekben lelki és testi nyomorra egyaránt gyógyírt kaphattak azok, akik segítséget kértek. Gyülekezetei és szociális intézményei számtalan szerencsétlen embernek nyújtottak vigaszt és segítséget a II. világháború évei alatt és után is. Mivel azonban az Üdvhadsereg a kommunista kormány alatt is aktívan folytatta evangelizációs munkáját, a politikai hatalom hamarosan nemkívánatosnak minősítette, minden vagyonától megfosztotta és 1949-ben betiltotta működését. Ám nem hiába imádkoztak és reménykedtek évtizedeken át: 1990-ben, a rendszerváltást követően az Üdvhadsereg újraindíthatta munkáját hazánkban. 1990-ben kezdte újra szociális tevékenységét a szervezet, mellyel egy időben a kormány visszaszolgáltatta az Üdvhadseregnek a Dobozi utcai férfiotthon épületét, amelyet 1920-as években építettek, hogy az elesetteknek otthont biztosítsanak. A svájci Üdvhadsereg felügyelte az újraszervezést és svájci lelkipásztorok is megérkeztek Budapestre. [nggallery id=2] Az első Üdvhadsereg gyülekezet a VI. kerületben, Bajnok u. 25. szám alatt jött létre, majd ezt követően újabbak a XVII. és a VIII. kerületekben is. 1994-ben az Üdvhadsereg bővítve szociális tevékenységét anyaotthont nyitott bántalmazott nők és gyermekeik részére, majd három évvel később egy rehabilitációs női otthon is létrejött. 2001-ben új gyülekezeti ház nyílt a VIII. kerületben, majd az első magyar tiszti iskola. 2006-ban Gyöngyösön is új gyülekezet jött létre. Napjainkra több száz támogató tagja van. Üdvhadsereg bemutatása Az Üdvhadsereg Magyarországon - Papp Vilmos Személyes életút-Ungár AladárÜH történetében

Alapelveink

Mi van a középpontban Istennel való kapcsolatunk meghatározza az életünket. Számunkra a hit és a cselekedet egymástól elválaszthatatlanok. Az egyén teljes egyéniségét figyelembe vevő támogatást nyújtunk az egészséges életvitel kialakításában, és ez irányú törekvéseinek minden lehetséges fórumon hangot adunk. Elősegítjük, hogy az emberek Jézus Krisztussal kapcsolatba kerüljenek. Bátorítjuk őket, hogy Jézus Krisztusba vessék hitüket, és vele éljenek elkötelezett életet. Hogyan működünk, mint szervezet Látható része vagyunk a keresztyén egyháznak. Hatókörünk túllép az egyházi helyszíneken. Nálunk nyitott ajtóra talál minden ember, korosztályra, kulturális vagy szociális hátérre való tekintet nélkül. A rendelkezésünkre álló pénzeszközöket felelősségteljesen és hatékonyan használjuk fel. Hol és hogyan kötelezzük el magunkat A jóért harcolunk. Mindenkor kiállunk a keresztyén értékek mellett. Óvjuk környezetünket, mert a természetet Isten teremtményének tartjuk. A magyarországi Üdvhadsereg a nemzetközi Üdvhadsereg része. Részt veszünk abban a küzdelemben, amelyet az Üdvhadsereg a világban uralkodó egyensúlytalanságból fakadó nyomor ellen folytat. A szociális problémák helyi, regionális és nemzeti szinten történő megoldásában megbízható partnere vagyunk a nyilvánosságnak. Hogyan viszonyulunk egymáshoz Sokféle módon teljesítjük küldetésünket. Ebben egymást támogatjuk és nagyrabecsülésünket ki is fejezzük. Az erősségeket és gyengeségeket, az örömöt és a szomorúságot az élet részének tekintjük. Mindenkit bátorító és értelmet teremtő közösségbe hívunk. Óvjuk egészségünket: saját és embertársaink testi, szellemi és lelki épségét.