Terepmunka élményei és gyakorlati tapasztalatai

Nyitottan a vilagra boritokep

Tanya és Matilda egyetemistaként, a Szociális munka nemzetközi perspektívában című kurzus keretében gyakorlati tapasztalatokat gyűjt Magyarországon.

 Üdvözlünk mindenkit. A nevünk: Tanya Karlsson és Matilda Selander. Svédországból jöttünk, ahol az Umeå Egyetemen tanulunk szociális munka szakon. Jelenleg a Szociális munka nemzetközi perspektívában című kurzus keretében tanulunk, azért vagyunk itt Magyarországon, hogy terepgyakorlatokat végezzünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 50%-ban távoktatásban tanulunk az egyetemünkön, a másik 50%-ban pedig önkéntes munkát végzünk az Üdvhadseregnél. Összesen két hónapig leszünk Magyarországon, amikor ezt írjuk, még egy hónapunk van hátra ebből az időszakból. Október végén utazunk haza.

Matilda
Matilda vagyok, egy észak-svédországi kisvárosból származom. A koronavírus járvány miatt nem volt lehetőségünk Umeå-ban iskolába járni, ezért úgy döntöttem, hogy továbbra is a szülővárosomban, Åre-ban élek. A tanulás mellett szeretek a szabadban lenni Timothy nevű kiskutyámmal. Szeretek síelni, túrázni, kerékpározni, kempingezni, horgászni és bármi mást, ami természetben végezhető tevékenység.

Tanya
Tanya vagyok, szintén egy kisvárosból származok, de körülbelül 200 kilométerre északra Matilda szülővárosától. Jelenleg Umeå-ban élek a barátommal. Általában pincérnőként dolgozom, de a koronavírus járvány miatt úgy döntöttem, hogy visszamegyek az iskolába tanulni. Szeretek utazni, új kultúrákat látni és új embereket megismerni. Amikor nincs lehetőségem utazni, szeretek dolgozni, finom ételeket enni (a barátom szakács, talán ezért?), novellákat és verseket írni, társasjátékozni és a barátokkal együtt lógni.

Jelenleg mindketten a harmadik félévünket töltjük az egyetemen. Ebben az időszakban minden hallgatónak lehetősége van tereptanulmányokat végezni. Ez nem kötelező tárgy, de úgy gondoltuk, jó lehetőség számunkra, hogy megtapasztaljuk, hogyan néz ki a szociális munka Svédországon kívül. Elkezdtünk országokat és megfelelő szervezeteket keresni. A koronavírus járvány miatt csak Európán belül pályázhattunk (más időszakban a világ minden táján lehetett pályázni szervezetekre). A tanárunk által támasztott követelmény az volt, hogy a szervezetnek a szociális munkához kell kapcsolódnia.
Mindketten érdeklődni kezdtünk Magyarország iránt, és gyorsan megértettük, hogy itt sajnos sok szociális probléma van. Miután Magyarországot választottuk, eljött az idő, hogy megfelelő szervezetet találjunk. Rákerestünk az interneten, és rögtön az Üdvhadsereg jelent meg. Mivel ez egy nemzetközi szervezet, a tanárunk azonnal jóváhagyta, így biztosak voltunk a választásunkban. Svédországban bármely harmadik féléves hallgatónak lehetősége van külföldi terepgyakorlatra menni, aki a szociális munka tanulmányi programját választotta. Amíg itt vagyunk, CSN-t (svéd diákfinanszírozás, amely kölcsönt és anyagi támogatást is tartalmaz) és ösztöndíjat is kapunk az ERASMUS programon keresztül.

Az első benyomásunk Magyarországról az volt, hogy nagyon szép ország. Budapest nagyváros, ahol óriási a nyüzsgés, ami kihívást jelentett mindkettőnk számára, mivel kisebb svédországi városokból jöttünk, de körülbelül egy heti tartózkodás után, belerázódtunk a város tempójába és mostanra már megszoktuk a sok nyüzsgést és a sok új benyomást.

Számos kulturális különbséget tapasztaltunk Svédországhoz képest. Az egyik ilyen a vallási különbség. Mindketten tisztában voltunk azzal, hogy az Üdvhadsereg egy vallási szervezet. De mivel sem én, sem Tanya nem vagyunk vallásosak, ez egy kicsit sokkoló volt számunkra. Az étkezés előtti imádkozáshoz vagy az étkezés utáni énekléshez egyáltalán nem vagyunk hozzászokva. Mivel mindketten nagyon nyitott emberek vagyunk, és mindenekelőtt kíváncsiak, hálásak vagyunk, hogy részesei lehetünk mindennek.

Bár még csak egy hónapja vagyunk itt, máris sokat tanultunk. A lehetőség, hogy bepillantást nyerhettünk és bekapcsolódhattunk az Üdvhadsereg munkájába, nagyszerű, életre szóló lecke. Nem tudjuk szavakkal kifejezni, mennyire hálásak vagyunk, hogy találkozhattunk kiszolgáltatott helyzetük ellenére is kedves és boldog emberekkel. Hálásak vagyunk, ugyanakkor szomorúak is, hogy a hajléktalanság, a prostitúció és a bántalmazásban élő családok ilyen nagy társadalmi problémát jelentenek az országban. Egy olyan fejlett országból érkezve, mint Svédország, ahol nagyon jól működő szociális rendszer van, szokatlan számunkra, hogy ilyen típusú szociális problémákat látunk. Nálunk is vannak hajléktalansági és prostitúciós problémák, de nem olyan szinten, mint Magyarországon.

Jártunk a Válaszút Házában, a Fény Házában, az Új Reménység Házában és az Új Kezdet Házában. Segítettünk gyakorlati teendők elvégzésében, a népkonyhán az ételosztásban. Az Új Kezdet Házában nők számára tartottunk meditációs órát és táncfoglalkozást, a Fény Házában angol nyelvórákat tartottunk a gyerekeknek. Lehetőségünk volt részt venni egy kerti partin is az Új Reménység Házában, ahol fociztunk és dartsoztunk a lakókkal, valamint elkísértük fiatal prostituált nők körében végzett utcai misszióra a Ráháb csoportot. Alapvető szükségleti cikkeket osztottunk számunkra és lehetőségünk volt (hála a csoportvezetőnek, aki fordított nekünk) beszélgetni velük.

A sokféle munka, amelyet lehetőségünk volt elvégezni, pozitív és negatív hatással is volt ránk. Mint már említettük, hihetetlenül hálásak vagyunk azért, hogy részesei lehetünk annak a csodálatos munkának, amit az Üdvhadseregnél végeznek. De szomorúak is vagyunk, mert úgy érezzük, hogy többet akarunk tenni, segíteni akarunk minden embernek, akivel találkozunk. Amikor kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekkel találkozunk, a tehetetlenség érzését érezzük.

Végül szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki gondoskodott rólunk. Melegen fogadtak minket, és mindenki hihetetlenül kedves volt. Köszönjük azt is, hogy volt türelmük fordítani nekünk.
Reméljük, hogy visszatérhetünk és remélhetőleg akkor majd megtanulunk magyarul beszélni.

Köszönjük. Legfőképpen pedig köszönjük a nagyszerű munkát, amelyet végeznek. Mindannyian hihetetlen emberek vagytok.
Üdvözlettel, Matilda és Tanya

Forrás: Tanya Karlsson és Matilda Selander/ Kommunikációs osztály
Dátum: 2021. október 20.
A kép forrása: Tanya Karlsson és Matilda Selander
A hír letölthető innen pdf formátumban