Mitől értékes a karácsonyi ajándék? Hogyan vigasztalhatom meg azt, akinek a szíve fáj? Hogyan segíthetek, hogy ne érezze magát magányosnak az, akinek egy barátja sincs? Ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg a „Válaszút Háza” szakmai teamjében, amikor terveztük az Ünnepi Programot lakóinknak.
Természetesen nagy volt a sürgés - forgás, s ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy feldíszítettük az Otthont saját készítésű díszekkel, hanem érezhetően a szívek is nyitottabbá és érzékenyebbé váltak. A lakók szívéből előtört az a sok elrejtett emlék. Égett csirke szag, alkoholos leheletű férj, ijedt tekintetű gyermekek, utcán bolyongó fájdalom. A rettegés, ami újra és újra megjelent életük ajtaja előtt, s sokukat még ma is ostromolja. Félelem, hogy többé ne ismétlődhessen meg az átélt karácsonyi borzadály.
2013.12.21.-én este került sor a hivatalos karácsonyi ünneplésre. A lakók saját verssel készültek. Meghívhatták barátaikat, ismerőseiket is a műsorra majd az azt követő ünnepi vacsorára. Az együtt töltött idő nagyszerűen sikerült, a az ajándékokat is nagy örömmel fogadták mindannyian. Nem csak a lakók énekeltek profin – hála egy önkéntes énektanárnő segítségének, hanem egy önkéntes csapat is kedveskedett pár énekkel a lakóknak.
Amint egy – egy vers elhangzott, szívemben kavarogtak az emlékek az ének próbákról, a mézeskalács sütésről, amit dolgozók és lakók együtt készítettek, s arról, hogy mit élt át az a hölgy aki a verset szavalja. Az Ő szájukból máshogy csengtek a versek, életre keltek a dallamok! Igen, Jézus értünk is jött a Földre, s az örömhír nekem személyesen szól!
Szent este egy csupán pár hónapja az Intézményben dolgozó kolléganőm volt szolgálatban. Feszülten várta vajon mi fog történni? Hogyan telik majd az az este, amit az emberek általában a családtagjaik körében töltenek? Egy kedves lakó adta meg a kimondatlan kérdésre a választ. „Úgy kell felfogni a helyzetet, mintha itt a családtagunk lenne mindenki. Ahogy az Úr Jézus is mondta: Kik az én családom és kik az én testvéreim?” Természetesen ez a mondat lett a vezérfonala az esti áhítatnak.
Befejezésül hadd mondjam el azt is, hogy hálásak vagyunk minden kedves adakozónak, aki megvette a lakók által készített ajándékokat, amiket a lakókkal együtt árusítottunk Rákoskeresztúr - központ piacán. Reméljük, hogy Isten továbbra is irgalmas és könyörülő Ura lesz az Intézménynek, az Üdvhadseregnek, így még sok ilyen fantasztikus Karácsonyt ünnepelhetünk együtt azokkal a hölgyekkel, akiket nem vár meleg otthon vagy család.
Kószó Zsanett szociális munkás
