Eltelt egy év, és még most is kisebb nagyobb megszakításokkal, de bezárva kell, hogy éljük a mindennapjainkat.
Nagy Gábor és Kiss Edit a Gyöngyösi Gyülekezetet vezetői, a napi kihívásokról és a bennük zajló lelki folyamatokról kérdeztük meg őket, készségesen osztották meg, tapasztalataikat, reményeiket és terveiket velünk.
„Titkon abban reménykedtünk, hogy a 2021-es év, már nem a vírusról fog szólni. Azt gondoltuk, hogy a mai napon már csak visszaemlékezünk arra, milyen nehezen is viseltük, az embertársaink hiányát, a mozgás szabadságának korlátozását.
Mint ahogy a családunkban sem úgy a gyülekezeti tagjainkkal sem egyszerű kapcsolatot tartani, mert a mi gyülekezetünkben túlnyomó részben idős emberekről gondoskodunk, ahol a digitális világ, nem a mindennapok része. Mi is nehezen mozgunk benne, de alkalmazkodnunk kell, hogy el tudjunk érni az embereket, akiknek a jogos kérdéseikre a Biblia igazságát tudjunk kínálni. Jól tudjuk, sok olyan élethelyzet van amire nehezen találjuk meg a választ, ha kell rá válasz egyáltalán. Mégis a vigasztalás és a szeretet Istenét visszük azok elé a számunkra talán ismeretlen emberek elé is, akik nézik és hallgatják az interneten elérhető áhítatainkat, bízva abban, hogy a szíveik ajtaján zörgető Jézus hangját meghallják és beengedik életükbe a királyok Királyát.
Azt jól látjuk, milyen nehezen pótolható az Istentiszteletek előtti és utáni közvetlen kapcsolat, a beszélgetések, és más, közösségben megélt alkalmaink. Többnyire nem miattunk, de a szolgálatunk lekorlátozódott, a telefonbeszélgetésekre, illetve azokra az öt vagy jó esetben tizenöt perces találkozásokra, amit vasárnaponként a nyomtatott áhítat átadásakor van lehetőségünk megélni a gyülekezetünk tagjaival. Van, aki szívesen beszélget, de olyan is akad, aki csak elveszi a nyomtatott szöveget, és már megy is. Érzelmi hullámvasúton ülnek az emberek, velünk együtt. Mi is tapasztaljuk a saját életünkben, mennyire megvisel bennünket ez az időszak. Látjuk a gyülekezeti tagjaink vívódásait, amiről a ház előtt állva, az erre nem alkalmas közegben nehéz beszélni. Nincs lehetőségünk belelátni, hogyan élik a mindennapjaikat, és milyen a hitéletük. Azt tapasztaljuk, hogy a ránk bízottak nagy többsége nincs jól lelkileg, betegség, szomorúság, magány és félelem, ezt érezzük az után a pár mondat után, amit vasárnap beszélünk. Van, aki önként vállalja az egyedüllétet, félve a vírustól, bár már mindkét oltáson túl van.
A gyülekezetünk maroknyi ifjúságával, a gyerekekkel is kihívás kapcsolatot tartani, nagyon unják már ezt a helyzetet, dacot és rosszkedvet tapasztalunk náluk. Igyekszünk segíteni őket, és kisebb feladatokkal a Biblia igazságai felé fordítani a szívüket, hogy könnyebb legyen átvészelni ezt a nehéz időszakot. Kiskamaszokról beszélünk, velük normál esetben sem egyszerű együttműködni.
Hálásak vagyunk, hogy a gyülekezetünk tagjai közül senkit sem vesztettünk el a COVID miatt és örömteli szívvel várjuk az Istentiszteletek és más egyházi alkalmak újraindítását. Reménykedünk és készülünk arra, hogy lesz lehetőségünk plusz egyéni személyes időket tölteni az emberekkel, amelyekben közösen erősödhetünk a Szentlélek által hálát adva Jézus Krisztus érdeméért. Kérjük a Jó Pásztort, hogy tegyen alkalmassá bennünket a lelki sebek bekötözésére, a szívek gyógyítására és készítsen fel bennünket a közösségi alkalmakra és nyári táborokra.”
Forrás: Nagy Gábor/Kommunikációs osztály
Dátum: 2021 május 04.
A kép forrása: dreamstime.com/ PiyapongThongcharoen/Royalty-Free
A hír letölthető INNEN pdf formátumban
